Szakrajz

2012. március 28., szerda

2012. február 22., szerda

2012. január 6., péntek

Axonometria

1. Egyméretű (izometrikus) axonometria:

Az egyméretű vagy izometrikus axonometriában a tengelykereszt x, y és z tengelyének egymással bezártszöge 120°. A z tengelyfüggőleges, így az x és az y tengely a vízszinteshez képest 30°-os szöget zár be. Az ábrázolni kívánt forma méreteit mindhárom irányban teljes nagyságban,tetszőleges hosszegységgel kell felmérni.

Az egyméretű axonometria a tárgyat nagy rálátásban mutatja, így a felső lapon levő részleteket lehet szemléltetően bemutatni.A tengelyek azonos hajlásszöge, a valódi méretek felmérhetősége és a praktikus vonalzóhasználat következtében gyors szerkesztést tesz lehetővé.

2. Kétméretű (dimetrikus) axonometria:

A kétméretű vagy dimetrikus axonometriában a z tengelyt megtartjuk függőlegesnek, a vízszintes tengelyirányokat pedig 1:8 és 7:8 arányú lejtéssel rajzoljuk meg. Így az x tengelyt 97°-ra, az y tengelyt pedig 131°30'-re rajzoljuk a függőleges z tengelytől.

Az x és az tengelyekre a hosszméreteknek megfelelő méreteket, míg az y tengely irányában csak a méret felét kell felmérni.

A tengelyrendszert szögmérő nélkül is meg lehet szerkeszteni, tetszőleges hosszegység felvételével. A kétméretű axonometrikus kép a valóságot legjobban megközelítő általános képet ad, de a tengelyek kirajzolása megnehezíti a szerkesztést és a rajzi kivitelezést.

Az x tengelyt figyeld!

3. Frontális (kavalier) axonometria:

A frontális vagy kavalier axonometriában a z tengely függőleges helyzetű. Az x tengely a z tengelyre merőleges, és mindkét tengelyre a méreteket valódi nagyságban rajzoljuk. Az y tengelyt a vízszinteshez képest 45°-os lejtéssel rajzoljuk, és a méreteket 1:2 arányú rövidüléssel mérjük fel. A frontális axonometria nagy előnye, hogy tengelyei könnyebben megrajzolhatók, mint a kétméretű axonometria tengelyei. Az x-z síkban az elölnézeti kép torzulás nélkül rajzolható, ami főleg az elölnézetben szereplő kör ábrázolását könnyíti meg.

Az x tengelyt figyeld!

2011. november 25., péntek

VETÜLETI ÁBRÁZOLÁS

VETÜLETI ÁBRÁZOLÁS

( vázlat és a tk.)

A műszaki rajzokon a tárgyakat merőleges vetítéssel kell ábrázolni, alkalmazva az ún. E (Európai) vetítési módszert. Ennek megfelelően a rajzolandó tárgy a szem és a képsík között helyezkedik el.

Az ábrázolandó tárgy vetületét a képsíkra merőleges párhuzamos vetítéssel képezzük. Ez a nézeti rajz, amely a tárgy külső tagoltságát mutatja be.

Nem csak az európai vetítési módszer létezik. Az amerikai vetítési módszer ettől annyiban tér el, hogy a nézeti ábrák az ellentétes oldalra kerülnek (pl. a jobboldali nézet az előlnézettől jobbra). A hátulnézeti ábra valamelyik oldalnézet mellé kerül tetszés szerint. Az amerikai vetítési rend alkalmazását a rajzlapon a szövegmezőnél elhelyezett szabványos jelöléssel tüntetjük fel.

Az E (Európai) vetítési módszer

A tárgyat 6 irányból szemlélve 6 nézeti ábrát (vetületet) rajzolhatunk. Ezek megnevezése:

1. Elölnézet (főábra)

2. Felülnézet (az elölnézet alatt)

3. Balnézet (az elölnézet mellett, jobbra)

4. Jobbnézet (az elölnézet mellett balra)

5. Alulnézet (az elölnézet felett)

6. Hátulnézet (a balnézet mellett)

A vetítési irányokra merőleges síkok tehát teljesen körülfogják a tárgyat, mintegy dobozba zárják. Az egyes vetületek ennek a doboznak a belső oldalán jelenek meg.

Amennyiben a rajzlapon helyhiány miatt egy vetület a nem fér el a szabvány szerinti helyen, de a rajzlap egyéb részén erre még elegendő hely áll rendelkezésre, úgy az E vetítési rendtől el lehet térni. Az erre vonatkozó szabály:

· A vetítés irányát a főábrán betűjeles nyíllal kell jelölni a nézeti iránynak megfelelően.

· A nézetrendtől eltérő helyre rajzolt vetületen azonosító jelet kell alkalmazni.

A vetületi ábrázolással bemutatott tárgy valós elképzelése jó térszemléletet kíván, amely sok gyakorlással fejleszthető.

Fontos, hogy egy tárgyról csak annyi képet szerkesszünk meg, amennyi a pontos ábrázoláshoz és a méretek megadásához szükséges és elegendő.

A vetületi ábrázolásban gyakorlatlanok számára a tárgyak bemutatásának sokkal szemléletesebb módja az axonometrikus (térbeli) ábrázolás. Ezzel térhatású, ún 3D-s képet tudunk készíteni.

VETÜLET – NÉZET. AZ EGYSZERŰ TEST KÉPEI:

1. A tárgy elhelyezése a képsík-rendszerben. Szempontok:

Működés, funkció

Rajzi célszerűség (hogy könnyű legyen megrajzolni)

Elölnézet melyik legyen: a legnagyobb, vagy

a legtöbb információt nyújtó, vagy

a legjellemzőbb nézet

2. Elemzés térformák szerint:

Egy egyszerű testből kiinduló, kivágásos módszer

Több egyszerű elemből, összerakásos módszer

A két módszer kombinálása

3. A nézetek száma és fajtái:

Éppen elegendő legyen a tárgy egyértelmű meghatározásához, rekonstruálásához. (Van, amikor a 2 is sok és van, amikor a 6 is kevés.)

4. Párhuzamos és merőleges leképezés (EU és USA nézetrend)

5. Rajzolás:

Elhelyezés a rajzlapon - méretarány.

Tengelyvonal és/vagy alapvonal

Vázlatkészítés. A fő vonalak megrajzolása, átvetítések.

Részletek, nem látható élek, szimmetriatengelyek, méretmegadás.

Kihúzás, vonalfajták, vonalvastagság,

Ellenőrzés és javítások

A TÉRBELI ALAKZATOK ALKOTÓELEMEI

A pont, az egyenes, a síklap és a felület.

VETÜLETI ÁBRÁZOLÁS

A kocka

A hasáb

A gúla

A henger

A kúp

A gömb

2011. október 23., vasárnap

ELIPSZISEK

Az ellipszis azon pontok mértani helye, amelyek úgy helyezkednek el, hogy két adott ponttól ( F₁ és F₂) mért távolságuk összege állandó.

Ellipszis szerkesztése

Adott: AB nagytengely, CD kistengely.

1. A D pontból a sugárral jelöljük F₁ és F₂ pontokat.

2. F₂ pontból r₁ sugárral körívet rajzolunk.

3. r₂ sugarat 2a hosszú nagytengelyre felmérjük.

4. r₂ = 2a– r₁ sugarat körzőnyílásba vesszük.

5. F₂ pontból r₂sugárral körívet rajzolunk, a két körív metszéspontját jelöljük, ez a pont az ellipszisnek pontja. A szerkesztést tetszőlegesen ismételhetjük, míg a pontok sűrűsége a görbe kirajzolásához elegendő nem lesz.