FIGYELELM!! A MUNKAVÉDELEM KÜLÖN OLDALRA KERÜLT!!!

Powered By Blogger

2011. november 25., péntek

VETÜLETI ÁBRÁZOLÁS

       VETÜLETI ÁBRÁZOLÁS
                                                                      ( vázlat és a tk.)

A műszaki rajzokon a tárgyakat merőleges vetítéssel kell ábrázolni, alkalmazva az ún. E (Európai) vetítési módszert. Ennek megfelelően a rajzolandó tárgy a szem és a képsík között helyezkedik el.
 Az ábrázolandó tárgy vetületét a képsíkra merőleges párhuzamos vetítéssel képezzük. Ez a nézeti rajz, amely a tárgy külső tagoltságát mutatja be.


Nem csak az európai vetítési módszer létezik. Az amerikai vetítési módszer ettől annyiban tér el, hogy a nézeti ábrák az ellentétes oldalra kerülnek (pl. a jobboldali nézet az előlnézettől jobbra). A hátulnézeti ábra valamelyik oldalnézet mellé kerül tetszés szerint. Az amerikai vetítési rend alkalmazását a rajzlapon a szövegmezőnél elhelyezett szabványos jelöléssel tüntetjük fel.

Az  E (Európai) vetítési módszer
A tárgyat 6 irányból szemlélve 6 nézeti ábrát (vetületet) rajzolhatunk. Ezek megnevezése:
1.      Elölnézet (főábra)
2.      Felülnézet (az elölnézet alatt)
3.      Balnézet (az elölnézet mellett, jobbra)
4.      Jobbnézet (az elölnézet mellett balra)
5.      Alulnézet (az elölnézet felett)
6.      Hátulnézet (a balnézet mellett)
 A vetítési irányokra merőleges síkok tehát teljesen körülfogják a tárgyat, mintegy dobozba zárják. Az egyes vetületek ennek a doboznak a belső oldalán jelenek meg.
Amennyiben a rajzlapon helyhiány miatt egy vetület a nem fér el a szabvány szerinti helyen, de a rajzlap egyéb részén erre még elegendő hely áll rendelkezésre, úgy az E vetítési rendtől el lehet térni. Az erre vonatkozó szabály:
·         A vetítés irányát a főábrán betűjeles nyíllal kell jelölni a nézeti iránynak megfelelően.
·         A nézetrendtől eltérő helyre rajzolt vetületen azonosító jelet kell alkalmazni.



A vetületi ábrázolással bemutatott tárgy valós elképzelése jó térszemléletet kíván, amely sok gyakorlással fejleszthető.
Fontos, hogy egy tárgyról csak annyi képet szerkesszünk meg, amennyi a pontos ábrázoláshoz és a méretek megadásához szükséges és elegendő.
A vetületi ábrázolásban gyakorlatlanok számára a tárgyak bemutatásának sokkal szemléletesebb módja az axonometrikus (térbeli) ábrázolás. Ezzel térhatású, ún 3D-s képet tudunk készíteni.



VETÜLET – NÉZET. AZ EGYSZERŰ TEST KÉPEI:
1. A tárgy elhelyezése a képsík-rendszerben. Szempontok:
     Működés, funkció
     Rajzi célszerűség (hogy könnyű legyen megrajzolni)
     Elölnézet melyik legyen: a legnagyobb, vagy
 a legtöbb információt nyújtó, vagy
 a legjellemzőbb nézet
2. Elemzés térformák szerint:
     Egy egyszerű testből kiinduló, kivágásos módszer
Több egyszerű elemből, összerakásos módszer
A két módszer kombinálása
3. A nézetek száma és fajtái:
Éppen elegendő legyen a tárgy egyértelmű meghatározásához, rekonstruálásához. (Van, amikor a 2 is sok és van, amikor a 6 is kevés.)
4. Párhuzamos és merőleges leképezés (EU és USA nézetrend)
5. Rajzolás:
     Elhelyezés a rajzlapon - méretarány.
     Tengelyvonal és/vagy alapvonal
     Vázlatkészítés. A fő vonalak megrajzolása, átvetítések.
Részletek, nem látható élek, szimmetriatengelyek, méretmegadás.
Kihúzás, vonalfajták, vonalvastagság,
     Ellenőrzés és javítások
            A TÉRBELI ALAKZATOK ALKOTÓELEMEI
                        A pont, az egyenes, a síklap és a felület.
            VETÜLETI ÁBRÁZOLÁS
                        A kocka
                        A hasáb
                        A gúla
                        A henger
                        A kúp
                        A gömb









2011. október 23., vasárnap

ELIPSZISEK

Az ellipszis azon pontok mértani helye, amelyek úgy helyezkednek el, hogy két adott ponttól ( F1  és  F2) mért távolságuk összege állandó.


Ellipszis szerkesztése

Adott: AB nagytengely, CD kistengely.
1. A D pontból a sugárral jelöljük  F1 és  F2 pontokat.

2. F2 pontból r1  sugárral körívet rajzolunk.

3. r2  sugarat 2a hosszú nagytengelyre felmérjük.

4.  r2 = 2a– r1  sugarat körzőnyílásba vesszük.

5.  F2  pontból  r2 sugárral körívet rajzolunk, a két körív metszéspontját jelöljük, ez a pont az ellipszisnek pontja. A szerkesztést tetszőlegesen ismételhetjük, míg a pontok sűrűsége a görbe kirajzolásához elegendő nem lesz.


            






Ellipszis szerkesztése tengelytávokból
Adott: AB nagytengely, CD kistengely átmérőjű kör.
1. Az AB átmérőjű kört 12 egyenlő részre osztjuk.

2. Megrajzoljuk a felosztáshoz tartozó sugarakat.

3. A nagykör metszéspontjából a nagytengelyre merőlegest rajzolunk.

4. A kiskör metszéspontjából a kistengelyre merőlegest rajzolunk, a rajzolt egyenesek metszéspontja ellipszispont.

Az ellipszis azon pontok mértani helye, amelyek úgy helyezkednek el, hogy két adott ponttól (F1 és F2) mért távolságuk összege állandó.

            
               Ellipszis szerkesztése kétkörös módszerrel