Axonometria

1. Egyméretű (izometrikus) axonometria: 

Az egyméretű vagy izometrikus axonometriában a tengelykereszt x, y és z tengelyének egymással bezártszöge 120°. A z tengelyfüggőleges, így az x és az y tengely a vízszinteshez képest 30°-os szöget zár be. Az ábrázolni kívánt forma méreteit mindhárom irányban teljes nagyságban,tetszőleges hosszegységgel kell felmérni.

Az egyméretű axonometria a tárgyat nagy rálátásban mutatja, így a felső lapon levő részleteket lehet szemléltetően bemutatni.A tengelyek azonos hajlásszöge, a valódi méretek felmérhetősége és a praktikus vonalzóhasználat következtében gyors szerkesztést tesz lehetővé.

2. Kétméretű (dimetrikus) axonometria:

A kétméretű vagy dimetrikus axonometriában a z tengelyt megtartjuk függőlegesnek, a vízszintes tengelyirányokat pedig 1:8 és 7:8 arányú lejtéssel rajzoljuk meg. Így az x tengelyt 97°-ra, az y tengelyt pedig 131°30'-re rajzoljuk a függőleges z tengelytől.

Az x és az tengelyekre a hosszméreteknek megfelelő méreteket, míg az y tengely irányában csak a méret felét kell felmérni.

A tengelyrendszert szögmérő nélkül is meg lehet szerkeszteni, tetszőleges hosszegység felvételével. A kétméretű axonometrikus kép a valóságot legjobban megközelítő általános képet ad, de a tengelyek kirajzolása megnehezíti a szerkesztést és a rajzi kivitelezést.

Az x tengelyt figyeld!

3. Frontális (kavalier) axonometria: 

A frontális vagy kavalier axonometriában a z tengely függőleges helyzetű. Az x tengely a z tengelyre merőleges, és mindkét tengelyre a méreteket valódi nagyságban rajzoljuk. Az y tengelyt a vízszinteshez képest 45°-os lejtéssel rajzoljuk, és a méreteket 1:2 arányú rövidüléssel mérjük fel. A frontális axonometria nagy előnye, hogy tengelyei könnyebben megrajzolhatók, mint a kétméretű axonometria tengelyei. Az x-z síkban az elölnézeti kép torzulás nélkül rajzolható, ami főleg az elölnézetben szereplő kör ábrázolását könnyíti meg.

Az x tengelyt figyeld!